GYERMEK BŐRBETEGSÉGEK

Előadás tartása szolnoki gyermekorvosoknak a gyermekkori ekcémáról. Hozam Hotel, 2014. november 21.:

borbetegseg-szabo-andras-borgyogyasz-1

Leggyakoribb az atopias dermatitis, sok esetben örökletes. Az atopias ekzema azonban a tapasztalatok szerint súlyosbodhat néhány általános környezeti tényező következtében, ideértve a polleneket és port (amelyekre számos ember allergiás), a gyors hőmérsékletváltozásokat, bizonyos ételeket vagy olyan irritáló anyagokkal való érintkezést, mint pl. a mosószerek.

Az atopias ekzemat néha csecsemőkori ekzemának is nevezik, mely gyakran még kétéves kor előtt megjelenik és gyermekeknél gyakoribb, mint felnőtteknél. A test bármely részén jelentkezhetnek a kivörösödött, duzzadt,viszkető foltok. A bőr esetenként nagyon száraz, berepedezett és váladékozik Az ekzema majdnem minden esetben sikeresen kezelhető, meggyógyítani azonban nem lehet. Fellángol és eltűnik, a gyermekek pedig kinőhetik, bár felnőtt korban visszatérhet. Érdemes allergia tesztet végezni a kontakt ekzemák kizárása céljából.

Anyajegyek a gyermekkorban

Az anyajegyek a bőrön előforduló körülírt bőrelváltozások, amelyek színben vagy felszíni tagoltságukban térnek el a környező ép bőrtől.

Ritka esetben előfordulhat, hogy egy csecsemő anyajeggyel születik, de gyakoribb, hogy a naevus az első életévek során alakul ki. Ha egy csecsemő festékes anyajeggyel a testén jön a világra, a naevust minden esetben bőrgyógyász vizsgálja meg, és a későbbiekben is szükséges a bőrkép rendszeres ellenőriztetése. Az anyajegy elhelyezkedésétől, méretétől, megjelenésétől függően az orvos esetenként a naevus eltávolítása mellett dönt. Ha a gyermek bőrén több anyajegy is van, mindennképpen fokozott óvatosságra van szükség. Fontos, hogy bőrgyógyász nézze át egyenként az anyajegyeket ,hogy nyomonkövethető legyen alakulásuk, esetleges változásuk a gyermek későbbi életévei során.

Gyermekkorban ritka a melanoma. A festékes anyajegy rosszindulatúvá válásában kétségtelenül nagy szerepet játszik a napexpozició, a gyermekkorban, ill. kamaszkorban napon töltött idő, a bőrt ért napsugárzás erőssége és a leégések száma. Az évek során a bőrt ért UV hatások lassan összeadódnak, és annál gyengébb lesz a bőr saját védekezőképessége az UV hatással szemben, minél több UV terhelés érte a bőrt a megelőző életévek során. A gyermekkori napexpozíciók és leégések azért különösen veszélyesek, mert tízéves korig a gyerekek bőre fiziológiailag különbözik a felnőtt bőrtől. Minél fiatalabb egy gyermek, az epidermisz keratinizációja annál gyengébben működik még nála. Bőre nem tartalmaz megfelelő mennyiségben melanint, ami védelmet nyújtana számára a káros sugarakkal szemben, az alacsonyabb verejték-és faggyútermelés miatt pedig a korai életkorokban még nem elég vastag a bőrt védő hidrolipid sem. Mindezek a tényezők együttesen eredményezik, hogy az élet első éveiben a bőr érzékenyebb a napsugárzásra, mint felnőttkorban, ezért a gyerekeket különösen óvni  kell a leégéstől, tudatosan oda kell figyelni arra, mikor és mennyi időt tölthetnek a napon, és bőrüket megfelelő fényvédővel is kenni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti,hogy délelőtt 11 és délután 15 óra között csak pólóban ajánlatos kisgyerekeknek a szabadban tartózkodni, és a bőrüket vízálló, nagy faktorszámú fényvédővel is védeni kell. Ha a kisgyermek bőrén sok anyajegy van akkor a védekezést különösen komolyan kell venni. A világos bőrű,szőke vagy vöröshajú egyének genetikailag jobban ki vannak téve a rosszindulatú bőrdaganatok veszélyének, ezért az ő esetükben is fokozott óvintézkedésekre és a bőr rendszeres orvosi ellenőriztetésére van szükség. A világos bőr általában vékonyabb és sérülékenyebb, kevesebb melanint tartalmaz, így természetes fényvédelme gyengébb. A világos bőrön gyakrabban fordulnak elő anyajegyek is. Fokozott kockázattal kell számolni akkor is, ha a családban valamely közeli hozzátartozónál már diagnosztizáltak melanómát. Az anyajegy rosszindulatú elfajulására való hajlam ugyanis genetikailag öröklődhet.